Énmárkája mindenkinek van. Selena Gomeznek is, Schobert Norbinak is, Neked is és Marika néninek is, aki a piacon almát árul. Függetlenül attól, hogy mivel foglalkozol, hány éves vagy, mik a céljaid, neked is énmárkád, hiszen ez azon dolgok összessége, amit mások gondolnak, mondanak rólad.
A különbség itt egyetlen egy dologban rejlik: hogy azt tudatosan építed és kihasználod az ezáltal nyújtotta lehetőségeket, vagy nem foglalkozol vele és hánykolódva áramlasz az élet tengerén.
Ha még úgy is érzed, hogy eddig nem volt nagy hangsúlyban nálad, akkor sem vagy lemaradva semmiről, bármikor dönthetsz úgy, hogy innentől kezdve komolyabban foglalkozol vele és olyan irányba tereled a rólad alkotott képet, amely hozzájárul a céljaid eléréséhez.
Van viszont 5 olyan dolog, amit mindenek előtt át kell nézned, hogy jól csináltál-e eddig, mert ha ezek hiányoznak, akkor hiába is fektetsz (látszólag) energiát az énmárkádba: az felesleges időpocsékolás lesz.
Akár elkezdted már tudatos irányba terelni a saját kommunikációd, akár még nem, ez a cikk segíteni fog abban, hogy egész biztosan NE ess bele a legnagyobb hibákba, amiket elkövethetsz.
Készen állsz?
1. Ne majmolj másokat
Az első és legnagyobb probléma az az, ha ahelyett, hogy a saját különlegességedet és egyediségedet hoznád előre, inkább elkezdesz másokat “utánozni”. Ezzel az a probléma, hogy abból az emberből, akit te próbálsz lemásolni, már van egy ezért senki nem kíváncsi az ő utánzatára.
Ez az egyik legnagyobb hiba amit elkövethetsz, ezt NEM SZABAD!
“Ugyan, de hát miért nem?” – kérdezheted.
Azért, mert egyrészt az nem a te szívedből fakad, nem a te személyiségedből, másrészt pedig ez ciki. Igen, jól olvastad. Ciki. Gáz. Egy idő után ráadásul nagyon fárasztó is lesz, hogy a másikat utánzod, ráadásul nagyon meg tudod vezetni ezzel saját magadat.
Ismerek olyat az ismerősi körömből, aki ebbe a hibába esett, nevezzük mondjuk Pistinek. Annak ellenére, hogy Pistinek egy nagyon értékes és érdekes személyisége van, egy időben másokat próbált imitálni.
Nem látta azt, hogy neki is megvannak a különlegességei, amit az emberek szintén szerethetnének és csodálhatnának benne, így egy olyan példaképet választott mintául, aki egyébként bár bizonyos dolgokban hasonló volt hozzá, nagyon sok mindenben nem.
Más szinten is voltak, viszont Pistit ez nem érdekelte, ettől függetlenül ő is olyan döntéseket hozott, amivel a végén aztán jól megütötte a bokáját. Aztán szép lassan rájött, hogy egyébként bár a példaképének nagyon jól megy a szekér és egy igen vagány “legény a gáton”, egy idő után leesett neki, hogy amikor önmagát adja, az mintha valahogy jobb lenne.
Azt gondolom, hogy ez sokszor egy fajta belső bizonytalanságból és önbizalomhiányból fakad.
Nem azzal van a probléma, ha vannak olyan minták és inspirációk előtted, akik arra sarkallnak, hogy jobb legyél, vagy egy bizonyos irányba haladj. Ezzel nincsen semmi, de semmi probléma. A gond inkább az, ha te úgy döntesz, hogy egy kiszemelt személy akármit is csinál, te is azt próbálod átvenni.
Téged is sokkal boldogabbá fog tenni hosszútávon, hogyha a saját egyéniségednek engedsz teret és a követőidnek is jobban fog tetszeni.
De mit tegyél, ha úgy érzed, hogy nincs meg ez az “egyediség”? Ha nem találod a saját hangod és nem tudod, hogy miben lehetnél te egyedi és különleges?
A legfontosabb, hogy tisztában legyél saját magaddal, az értékeiddel, készségeiddel, különlegességeiddel, céljaiddal, mert ezek azok, amelyek segítenek abban, hogy mit és, hogyan érdemes kommunikálnod.
A legjobb, amit erre az esetre tudok javasolni, ha eljössz az énmárkaépítés mentor programomra, mert ott garantáltan úgy zárjuk le az 5 hetes spintet, hogy a lehető legnagyobb magabiztossággal és egy kész akciótervvel állhatsz neki a személyes márka stratégiád megvalósításának.
De ezen kívül még ajánlom figyelmedbe a 10 dolog, amivel magasan kitűnhetsz az iparágadból c. cikkem/podcastom első vagy második részét, ahol ahhoz adok támpotokat, hogy mi az amit tenni tudsz abban érdekében, hogy milyen módon tudod felhívni magadra a figyelmet és tudsz egyedi, másoktól különböző lenni. A két cikkben összesen … példát hoztam erre, szóval érdemes belekukkantani.
A másik, amit javaslok neked, hogy térképezd fel saját magadat. Önvizsgálat és önismeret nélkül egészen egyszerűen nincs tudatos énmárkaépítés. Ehhez kiindulópontnak az “Így kezdj neki az énmárkád építésének c.” cikkemet tudom javasolni.
Na de még van egy csomó minden, amit érdemes figyelembe venned, szóval jöjjön is a második pont, ami nem más mint, hogy…
2. Legyél transzparens!
A transzparencia a kedvenc szavunk Atival. Ez jellemzi az egész kapcsolatunkat, életünket. Az őszinteség hívei vagyunk és nem bírjuk, ha valaki vetít, “kammerol”, sumákol. Mi is mindig egyenesek vagyunk egymással, nem férnek bele a titkolózások és akármilyen kényelmetlen, kellemetlen dologról van szó, inkább beleállunk, mert a hazugság, füllentés az valahogy sosem eredményez jó dolgokat.
Na de most nem is a párkapcsolatomról akarok mesélni, hanem az énmárka építésről, viszont ez az elv itt is nagyon fontos, azért is említettem meg.
A transzparencia lényege, hogy őszintén kommunikálsz és vállalod magad.
És ebben minden benne van: a hibáid, a gyengeségek és az is, ha tévedtél valamiben. Tudom, hogy ebben a világban, ami tele van tökéletes insta celebekkel és az ő beállított életükkel, meglehetősen nehéz felvállalni a nehézségeket. Viszont hidd el, hogy óriási nagyot tudsz nőni mások szemében azzal, ha vállalod a sebezhetőségedet és ha nem egy idealizált képet mutatsz magadról, hanem a valós érzéseidet és gondolataidat.
Én először Mosolykánál találkoztam ezzel és emlékszem, hogy teljesen letaglózott, ahogyan kommunikál. Volt egy olyan posztja, ami a “jajdeszuperjóazélet” típusú álboldogság helyett egy kőkeményen őszinte bejegyzés volt arról, hogy most épp nagyon sza… őő vagyis, hogy rossz napja van.
És most nem azt mondom, hogy folyamatosan panaszkodj!
Hanem azt, hogy nagyon emberi tud lenni az, ha megnyílsz és bevállalod azt is, ha éppen rosszabb passzban vagy, hiszen mindenkivel előfordul, hogy éppen egy nehezebb periódusban van és összecsaptak a feje felett a hullámok. Ha pedig azt látják, hogy te nem folyamatosan a tökéletesség képében tetszelegsz, hanem igenis egy hétköznapi problémákkal küzdő egyén vagy, akkor ez is közelebb tud hozni a követőidhez.
És akkor itt most kitérnék még egy lényeges pontra, ami ehhez kapcsolódik: a flexelés. Tudod, amikor azzal vagizol, hogy neked milyen jó és mekkora nagy császár vagy. Ha mindezt úgy csinálod, hogy annak valójában a fele se igaz, akkor azzal az énmárkaépítés egyik fő bűnét követed el, azt, hogy nem vagy ÖNAZONOS. Ha úgy menőzöl, hogy nem mutatsz többet annál, amilyen vagy, az már jobban belefér, de akkor is azt javaslom, hogy a kommunikációd fő célja az értékadás legyen.
Ha úgy érzed, hogy a kommunikációd nagyrészét eddig az tette ki, hogy milyen autók előtt pózolsz és milyen helyeken nyaralsz és, hogy mekkora király vagy, akkor kicsit gondold át, hogy milyen értékeid vannak, amelyek mások számára fontosak lehetnek. Javaslom, hogy a bejegyzés 4. pontjára fektess nagyobb hangsúlyt és az általad képviselt értékeket próbáld meg átadni.
Ha számodra nagyon fontos az, hogy megmutasd, milyen körülmények között élsz, akkor ezt nyugodtan megtarthatod, de nagyon fontos, hogy az értékadással egészítsd ki mindezt.
Amennyiben pedig történt veled valamilyen nehézség, rossz napod van, vagy úgy érzed, hogy alapvetően jellemző rád az, hogy szereted azt mutatni, hogy minden csilli-villi, pedig belül nem éppen így érzed magad, akkor ezt ne folytasd tovább. Próbáld ki, hogy milyen az, amikor egy nehézséget osztasz meg, amikor felvállalod mások előtt a gyengeséged. Ha időnként beleállsz az ilyen helyzetekbe is, akkor az azért nagyszerű, mert nem úgy fog tűnni a követőidnek, hogy egy csodaéletet színlelsz, hanem az, hogy őszinte vagy és transzparens.
3. Nem vagy következetes, nincs meg a fő irány
Jaj, hát ez is egy borzasztó nagy hiba!
Ez általában akkor jellemző, ha nem elég tiszta, hogy mik a végső céljaid.
Most képzeld el, hogy elmész kirándulni. Ha egyszer a kék ösvényen indulsz el, majd visszamész és a sárgán, utána pedig a zöld jelzést követed, majd inkább az egészet a fenébe és visszamész a kiinduló pontra, akkor valljuk be, hogy nem volt túl eredményes a túra. Ha viszont úgy állsz neki, hogy tudod, hogy a fenti kilátóba szeretnél elérni és rájössz arra is, hogy ehhez melyik jelzésű útvonalon kell elindulnod, akkor előbb-utóbb fel fogsz érni.
Na, valahogy így képzeld el a márkaépítést is. Ha kristálytisztán előtted van az, hogy mi a célod, hova szeretnél eljutni, mi az, amit közvetíteni szeretnél, akkor ez elő sem fordulhat.
Ha viszont az sincs meg, hogy egyáltalán mit szeretnél elérni az egész kommunikációddal, akkor az egy elég nagy hiba.
Általában ez akkor szokott előjönni, amikor már az alapok sincsenek teljesen rendben, tehát az önvizsgálat az elmaradt. Ezen a problémán alap szinten a már első pontban is említett cikkem tud neked leginkább segíteni, továbbá a következő pontban szereplő néhány kérdés.
A lehető legjobb megoldás viszont, amit tudok javasolni, az az, hogy egy olyan személlyel tárd fel a fő csapásirányokat, aki képes téged eligazítani az énmárkaépítés útvesztőiben és rá tud téged vezetni arra, hogy mit érdemes leginkább kommunikálnod. Ehhez pedig IDE kattintva találsz még több segítséget.
4. Nincs meg a hitvallásod, valójában senki sem tudja, hogy mit képviselsz
Nem csak nagyobb cégeknél kell egy fő üzenet, egy misszió, hogy hogyan szeretnének segíteni az emberiségen, hanem neked is szükséges egy hitvallás, egy olyan értékrendszer, amit te közvetítesz és egy olyan MIÉRT, ami cselekvésre sarkall és amivel jobbá szeretnéd tenni a világot.
Ha ez még nem állt össze a fejedben, akkor mindenképpen érdemes gondolkodnod rajta.
Nekem a hitvallásom az, hogy mindenkinek megvan a különlegessége és abban szeretnék segíteni másoknak, hogy ezt felszínre hozva kiemelkedhessen az iparágából, mert ezáltal egy szabadabb és boldogabb életet élhet. Azt gondolom, hogy felszabadító érzés az, amikor elkezdesz kilépni a megfelelési kényszerből és kibontakoztathatod a személyiséged. Az az igazán nagy szabadság, amikor mások véleményétől függetlenül tudsz cselekedni képes vagy önmagadat adni és nem zár börtönbe mások kritikája.
Ennek persze különböző szintjei vannak, de én is azt tapasztalom, hogy már azáltal, hogy vállalkozó lettem és nem a főnökeim kénye-kedve szerint ugrálok és nem kell műmosolyokat magamra aggatnom annak érdekében, hogy elismerésreméltó szavakat csikarjak ki belőlük… szóval így, hogy nem kell ilyes fajta színjátékokban részt vennem, sokkal boldogabb vagyok mert akkor vigyorgok másokra, ha ahhoz tényleg kedvem van és akkor csinálok azt és ott, amit és ahol akarok. Ennél nagyobb öröm pedig nem sok van.
Egyébként ha most hirtelen kétségbe vagy esve és nem igazán tudod, hogy mi lenne az a nemesebb ügy, akkor megnyugtatlak: ez előfordul. Még az is lehet, hogy nem is a vállalkozásodon belül kell kutakodnod. Leonardo Di Caprio például elsősorban színész, mégis aktív és elszánt környezetvédő is, így nála nem kapcsolható össze a két vonal.
Na de lássuk, hogy te mit tegyél, hogy megtaláld a hitvallásod!
Elsőként azt javaslom, hogy az alábbi kérdések mentén indulj el, mert ezek segíthetnek neked abban, hogy ez körvonalazódjon:
- Mi a legfontosabb dolog számodra az életben?
- Milyen szupererőt választanál?
- Kin segítenél a legszívesebben?
- Hogyan?
- Mi az az igazságtalanság, az a helyzet, ami bosszant és amit ha lehetne, egy csapásra megszüntetnél?
- Milyen elvek és értékek mentén éled az életed?
- Hogyan teszed jobbá az emberek életét a jelenlegi munkáddal?
- Mit szeretsz a legjobban a munkádban, hivatásodban? Hogyan segít ez abban, hogy az emberek boldogabbak legyenek?
Ez a néhány kérdés még önmagában nem garantálja azt, hogy kikristályosodik előtted a nagy válasz, de azt gondolom, hogy közelebb tud vinni az igazsághoz.
Az sem probléma, ha a végeredmény az lesz, hogy egy nagyon apró szinten járulsz hozzá a világ jobbá tételéhez. Nyilván vannak olyan hivatások, amelyek könnyebben misszióvá konvertálhatók, például az orvosnak az, hogy gyógyít, vagy a személyi edzőnek az, hogy több egészséges és csinos ember legyen.
Ettől függetlenül ha te mondjuk pont bográcsokat árulsz, akkor is hozzáteszel a nagyvilághoz azzal, hogy a bográcsozás összehozza a családot, a barátokat és ezzel igazán maradandó élményeket szereznek, amire aztán évek múlva is boldogan emlékeznek vissza. Lehet, hogy csak kicsiben teszel hozzá, de mégis csodás perceket és órákat, örökre bevésődött pillanatokat szerezhetsz egy társaságnak csupán azzal, hogy egy jó programot tudnak így az életükbe beiktatni.
Szerintem mindig van egy jó ügy, amit szolgálhatsz, akkor is ha ez a hivatásodhoz kötődik, vagy akkor is, ha ez egy adakozás, jótékonykodás.
5. Nem mersz megújulni
Végül egy újabb szarvashiba, amit én is elkövettem és megszenvedtem.
Ha hűséges olvasóm vagy, akkor nagyon jól tudod, hogy a blog indítása előtt nekem a HR volt az életem. Ha most olvasol először, akkor pedig most már te is tudod.
Azok után, hogy a HR, a munkáltatói márkaépítés és a toborzás volt sokáig az, ami a legjobban érdekelt, baromi nehéz volt váltani. HR szakos közgazdász voltam, rengeteg területet bejártam, voltam egészen előkelő pozíciókba, de saját vállalkozást is alapítottam HR tanácsadóként. És azok után, hogy azért viszonylag sokan megismerték, hogy Nagy Noémi az a HR területén szakavatott, elég nehéz volt ezt az egészet felrúgni és váltani.
Alapvetően azt gondolom, hogy ha énmárka építésről van szó, akkor egy irányba érdemes haladni (mint ahogyan azt a 3. pontban is részleteztem), viszont ha már valamit nem érzel magadénak, akkor sokkal jobban teszed, ha frissítesz, megújulsz, váltasz, mintha még évekig őrlődnél és nem szívből vállalkoznál.
Lehet ez a váltás akár iparágon belül is, vagy egy teljesen más területre fókuszálás, a legfontosabb, hogy hozzád közel álljon és a személyiségedből fakadjon.
De itt a megújulás alatt arra is gondolok, hogy nem jó, ha “lejárt lemezzé” válsz, ugyanis egy mindig fejlődő világban a stagnálás valójában visszaesés. Ezért is kell mindig figyelned az aktuális trendeket, újdonságokat mert ezek segítenek téged abban, hogy te magad is képes legyél folyamatosan izgalmas lenni és fenntartani a célközönséged figyelmét.
Az egyik legrosszabb dolog, ha te leszel mások szemében az, aki valaha egykor még érdekes volt. Ne várd meg, hogy ez elérkezzen, mindig frissítsd a tudásodat, bátran kisérletezgess és haladj a korral.
Érdemes egyrészt magadat folyamatosan monitorozni, hogy valóban örömet okoz-e még az, amit csinálsz. Ha igen, akkor szuper, pirospont, mert akkor nagyon jól választottál szakterületet!
Ha viszont van benned egy kis kétely, akkor elsőként más jellegű kihívásokat keress, még a szakterületeden belül. Például, ha úgy érzed, hogy kicsit sok már az ügyfélmunka marketing kivitelezőként és ez kezdi elvenni a kedved, akkor nem feltétlenül magával a marketinggel van a baj, hanem inkább a feladatok jellegével. Ilyen esetben jó megoldás lehet, ha ugyanezt a tudást oktatóként használod fel, vagy átmehetsz tanácsadói szerepbe is.
Abban az esetben viszont, ha már semmiféle terület nem villanyoz fel a szakmában, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mi az, ami újra szenvedéllyel töltene el. Ehhez nagy segítség lehet egy coach, vagy az, hogy elmélyedsz az önismeretbe.
De arra az eshetőségre is hoztam megoldást, ha már tudod, hogy mit kezdenél el, de még nem mered. Én is így voltam ezzel a bloggal, szóval teljesen megértem, ha te is ezen mész keresztül és nagyon jól tudom, hogy ez milyen nehéz helyzet tud lenni. Nekem az segített, hogy kezdetben a Business Bloggerre egy kísérleti projektként tekintettem. Nem vállaltam a nevemet és arcomat sem (sőt, a design is inkább fiúsabb kinézet volt, tudod, hogy még csak ne is sejtse senki, hogy az én lehetek). Kipróbáltam, hogy tetszik-e a dolog, mennyire megy jól és, hogy milyen visszajelzéseket kapok.
Amikor úgy éreztem, hogy szeretem csinálni, hogy egyre jobban odáig vagyok érte és, hogy sokkal nagyobb örömet okoz, mint a HR, akkor úgy döntöttem, hogy ideje váltani. A rengeteg visszacsatolás pedig csak megerősített abban, hogy van létjogosultsága annak, amit csinálok.
Pontosan ezért is gondolom, hogy kísérletezgetni jó, ha adsz magadnak néhány hónapot arra, hogy egy eddig ismeretlenebb területen kipróbáld magad, akkor viszonylag hamar ki fog derülni, hogy jó ötlet volt-e belevágni ebbe az irányba.
DE! Nem csak az tud probléma lenni, ha ideje lenne a váltásnak te pedig nem mered ezt meglépni.
Hanem az is, ha nem tudsz megújulni és megragadsz egy ponton. Erre a legjobb megoldás, ha folyamatosan fejleszted magad (hazai és külföldi trendeket IS érdemes figyelni) továbbá, ha rendszeresen olyan közegben vagy ahol új színt tudnak vinni a te életedbe, szakmaiságodba.
Valamint szintén érdemes még őszinte barátokkal, mentorokkal körbevenni magad, akik visszajelzik neked, ha azt érzik, hogy kissé befásultál és nem látják, hogy bármit is újítottál volna az elmúlt 15 évben. Na, az ciki. Bár ha tényleg vannak ilyen barátaid, akkor ők nem 15 év után fognak szólni erről.
Zárszó
Az énmárkaépítés egy hosszú és soha véget nem érő feladat. Teljesen rendben van, ha időnként követsz el hibákat, főleg ha nem vagy hivatásos énmárkaépítő.
Arra viszont figyelj, hogy ezeket a hibákat vagy el se kövesd, vagy ha már túl vagy rajta, akkor képes legyél azt orvosolni.
Azt viszont mindenképpen javaslom neked, hogy foglalkozz ezzel tudatosan, amennyiben egyéni vállalkozó vagy, vagy pedig úgy érzed, hogy szeretnél az iparágadból kitűnni és ezáltal egy fontos szereplő lenni a potenciális ügyfelek és versenytársak szemében.
Ehhez a legjobb, amit javasolni tudok, az az énmárkaépítés mentor program, ahol 5 héten keresztül támogatlak abban, hogy hogyan tudsz a lehető legtöbbet profitálni a tudatos személyes márka építéssel.
Hasznos volt ez a bejegyzés? Akkor írd meg nekem kommentben!
Nagy Noémi, a Business Blogger